Előszőr is szeretnék köszönetet mondani a munkáltatómnak, hogy rugalmasan kezelte ezt a helyzetet. Bármeddig maradhattam volna otthon, én összesen 2 hónapot maradtam és utána Júliusba újra munkára bírtam magam. Azért is írom így, mert inkább mondanám magam , hogy félgőzzel mentem neki. Nem ugyanaz az ember vagyok, aki korábban. 
Én örökre egy átsuhanó baba édesanyukája leszek. Én örökre emlékezni fogok rá. 

Másodszorra elég jó megküzdése stratégiákat választottam. Sokat segített az olyan kapcsolat, akivel már rég nem beszéltem valamilyen régi sérelmek miatt és a történetünk sajnos ugyan az. Volt más is, aki hasonlón esett át. Ők mind segítettek, ki tudtam írni nekik a gondolatokat és tudtam, hogy megértenek hiszen átélték ugyan ezt. Sokat segített a családom. Értették és átérezték, tudták, hogy nekem az a jó, ha kimondhatom az összes gondolatomat. Nem kell magamba tartani. 

Ami nekem nagyon bevált az a lakás felújításos dolog. Az egész konyhabútoromat lefestettem. Reggel 6kor már kelltem, be volt ütemezve a napom. Örömömet leltem ebbe. 

A másik az önkifejezés minden formájában. A blog. A festés. Egy színdarab keresése, ami ezzel foglalkozik. Pszichológus. 

Azt gondolom, hogy ezt nem lehet kitörölni, nem lehet elmúlasztani. A fájdalom bennem lesz örökre, de körbeszínesítem minden jó dologgal. 

Ami elsőnek ijesztően nehéz volt, hogy a testvéreimnek most születtek meg a gyerekei. Ezt lekezelni, hogy szerdán elveszíted a saját babádat és vasárnap megszületnek a testvérednek a babái ( ikrek ) ez kemény. Nehéz lesz majd jövőre, amikor szerdán megemlékezek a kicsinkre és vasárnap meg ünnepeljük a lányokat. De közben tudod mire jöttem rá?! Az élet az zajlik, nem áll meg, mert ez történt veled. Egyszerűen vissza kell ugranod arra a vonatra és magaddal vinni, amit most kaptál. Egyszerűen örülni akartam a lányoknak, örülni akartam a másik testvérem babájának. Bár az első találkozó előtt gyomorgörcsöm volt, és nem mondom, hogy azóta nem volt sírás. Főlleg, amikor láttam mind három babát egy helyen, hogy akár ott lehetne a 4. kisbaba, a mienk. 

De tudnotok kell és szerintem ezt érzi a családom is, hogy nem vagyok irigy. Büszke vagyok a testvéreim gyerekeire. Büszke vagyok magamra, hogy amikor velük vagyok jelen tudok lenni és szeretni tudom őket. 

Már csak a jövőben tudok bízni és abba, hogy Kincső végig kísér ezen az élet nevezetű úton. Egyszer azt mondta nekem egy látó, hogy két védőangyalom van. Milyen ritka, hogy ketten vannak. Az egyik Kincső az biztos a másikat is tudom, de az nem az én történtenem, hanem édesanyámé. 

Bízok a jövőben! Bízok a szerelmünkben! Bízok Kincsőben! Minden nap gondolok rád drága kislányom. Már egy hónapja megszülettél volna, de helyette a csillagok között segítesz minket!